Bérelne vagy kiadná? Néhány dolog, amiben feltétlenül állapodjon meg!
Ingatlantulajdonosként nehéz megtalálni a számunkra ideális bérlőt: sok jelentkező közül, számos kérdés megválaszolása és lakásbemutató után kell kiválasztani azt, aki néhány perces-órás találkozó alkalmával szimpatikusnak bizonyul, és rábízzuk ingatlanunkat. Ugyanilyen nehéz helyzetben vannak a bérletet keresők: rengeteg keresgéléssel és utánajárással jár, mire megtalálják a vágyott és igényeinknek megfelelő bérleményt.
Ha a két fél, a bérlő és bérbeadó egymásra talál és megállapodik a bérleti jogviszony létrehozásában és annak feltételeiben, ennek írásba foglalására van már csak szükség. Fontos kiemelni, hogy a bérleti szerződés nem attól lesz jó, ha több tíz oldalon keresztül részletezi – gyakorlatilag szóról szóra átveszi a törvényi szövegeket – amiről ugyanis a felek nem rendelkeznek külön a szerződésben, illetve eltérően nem rendelkeznek, a jogszabályban rögzített feltételek vonatkoznak a jogviszonyukra. Ha például a felek nem részletezik külön, vagy a törvénytől eltérően, mikor és hogyan mondható fel a bérlet, akkor a Polgári törvénykönyvben, illetve a Lakástörvényben rögzített általános szabályok szerint van mód a szerződés megszüntetésére.
Vannak azonban olyan elemek, amelyeknek mindenképpen a szerződésben szerepelniük kell, íme a jó bérleti szerződés 10 pontja a Szerződj.hu ajánlásával:
1. Felek pontos, beazonosítható meghatározása (amennyiben a későbbiekben jogvita alakulna ki, az esetleges peres és nemperes eljárás során a szerződésszegő fél könnyebben utolérhető legyen)
2. Bérlemény pontos rögzítése – különösen abban az esetben, ha az ingatlannak csak egy része képezi a bérlet tárgyát. Fontos megjelölni a bérlemény rendeltetését is, azaz milyen céllal, milyen tevékenységre adjuk bérbe (engedjük-e a bérlőnek, hogy irodaként használja vagy sem)
3. Bérleti díj pontos meghatározása – lehetőség szerint betűvel és számmal is kiírva (elkerülve az elírást, minimalizálva a félreértéseket), megfizetésének módja és ideje
4. Bérlet időtartama – határozott vagy időtartamra kötik a felek a szerződést – mikor kezdődik, határozott időtartam esetén mikor fejeződik be a bérlet
5. Óvadék – a köznyelvben kaució összege: a szerződéskötéskor adja át a bérlő a bérbeadónak az esetlegesen felmerülő károk, illetve hátralékok rendezésére. Meghatározandó ennek összege, felhasználhatóságának, illetve feltöltésének módja
6. Mit tartalmaz a bérlet – bútorozva vagy bútorozatlanul? Amennyiben az ingatlant bútorozva, esetleg műszaki cikkekkel adjuk/vesszük bérbe, mindenképp érdemes ezen tényt feltüntetni egy átadás-átvételi jegyzőkönyvben, a későbbi viták elkerülése érdekében
7. Állattartás, üzleti tevékenység megengedett-e? Albérletbe adhatja-e a bérlő?
8. Ki fizeti a számlákat, közös költséget, és milyen formában? Bérlő szerződik közvetlenül a szolgáltatókkal, vagy a bérbeadó által bemutatott csekkek alapján fizet a bérlő?
9. Végezhet beruházást a bérlő vagy sem? Ki fizeti a felújítás költségeit?
10. Kiürítési nyilatkozatot bérlő aláírja-e, garantálva, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor nem kell a bérbeadónak hosszú hónapokat töltenie a bérlő kilakoltatásával
+1 Felek a szerződés végén megállapodnak abban, hogy a bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv és a Lakástörvény rendelkezései szerint járnak el.
(kép forrása: paymatrix.in)