Bérbeadás - adózás? – változások 2019-ben

Ingatlan bérbeadása, adózás? – változások 2019-ben

Az ingatlant bérbeadó tulajdonosoknak a bérbeadásból származó bevételük után adót kell fizetniük. Ennek feltételei 2019. január 01-jétől több ponton változtak.

Érdemes tisztában lenni az adózás ide vonatkozó legújabb szabályaival, ugyanis idén január 01-től a bérlő által fizetett összeg egy része nem adóköteles, így elkerülhető, hogy több adót fizetünk be, mint amire kötelesek vagyunk.

Az ingatlan bérbeadásból származó bevétel után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni, idéntől a bérbeadásból származó bevétel kiszámításakor nem kell figyelembe vennünk “az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díját”, tehát azt az összeget, melyet a bérlő azért fizet, hogy abból egy harmadik fél által, az ingatlan használatához kapcsolódó szolgáltatás díját fizessük meg, például a közüzemi szolgáltatások díját, azaz a rezsit – ez pedig éves szinten nem elhanyagolható tétel.

Így tehát ha a bérlő a bérbeadónak fizet, a bérbeadó pedig fizet a szolgáltató felé, például a víz-, villany-, csatornaszolgáltatásért, akkor ezt az összeget nem kell a jövedelembe beleszámolni. Vannak azonban kitételek erre az új rendelkezésre vonatkozóan. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy csak olyan bérlőre áthárított díjra igaz, amely az ingatlan használatával összefügg.

Mi nem számít bele?

A NAV állásfoglalása szerint a társasházzal kapcsolatos költségekre, így a ház által kötött biztosításra, a közös képviselőnek fizetett díjra, a takarítási díjra, vagy a felújításokra szánt alapba fizetett összegekre nem alkalmazható az új szabály. Ugyanígy nem alkalmazható a rendelkezés a társasházi közös költségre sem. Tehát ha a bérlő közös költséget is fizet a bérbeadója felé, akkor az mindenképpen bevételnek számít, még akkor is, ha az tartalmaz rezsi-elemeket, mint például a szemétdíj vagy a vízdíj. Ilyen esetekben a költségelszámolás lehetőségével kell élni.

Bérbeadás időtartama

A magánszemély által történő ingatlan-bérbeadás esetén az adókötelezettséget lényegesen befolyásolhatja a bérbeadás időtartama. A rövid távú bérbeadás vagy más néven fizetővendéglátó tevékenység esetén (pl.: Airbnb) választható az úgynevezett tételes átalányadózás. Mindez abban az esetben lehetséges, ha:

·         e tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,

·         egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytat,

·         ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladóan (azaz rövid időtartamban) nyújt szálláshely szolgáltatást,

·         az ingatlannak nem szálláshely-szolgáltatás a rendeltetése,

·         az ingatlan az adott személy tulajdonában/haszonélvezetében van, illetve

·         a magánszemély legfeljebb három ingatlanban folytat egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet.

Amennyiben hosszú távú bérbeadás történik, úgy az ingatlan az ebből származó bevétel önálló tevékenységből való jövedelemnek minősül. A főszabály szerint, minden olyan pénzben vagy nem pénzben megszerzett vagyoni érték, melyet bérbeadó az ingatlan bérbeadási tevékenységével összefüggésben a bérbevevőtől megszerez. A magánszemély az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben a tételes költségelszámolás szabályai szerint vagy a 10 százalékos mértékű költséghányad alkalmazásával határozhatja meg a jövedelmét.

Tételes költségelszámolás vagy költséghányad?

Tételes költségelszámolás választása esetén az ingatlan bérbeadásból származó bevételből a jövedelem meghatározásakor le lehet vonni a bérbeadással közvetlenül felmerülő költségeket. Ilyen lehet például az ingatlan festése, vagy annak felszerelésével kapcsolatban felmerülő kiadás, az ingatlan értékcsökkenési leírása. Nem lehet azonban költségként elszámolni a bérbeadással kapcsolatos rezsiköltséget, tekintettel arra, hogy azt bevételként sem kell 2019-től figyelembe venni. Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségét is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodtak meg, úgy a közüzemi költségek levonásba helyezhetők a bevételből.

A jövedelem meghatározásához a magánszemély választhatja a 10 százalékos költséghányad elszámolását is. Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásból származó bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.